Nagyjából egy hónap telt el azóta, hogy Kate szüleinél jártunk. Én kissé megszállottan belelovaltam magam a bestia megtalálásába, persze erről Kate-nek nem beszéltem. Így kénytelen voltam a munkahelyemen csinálni. Összegyűjtöttem minden információt, amit csak találtam a szörnyeteggel kapcsolatban, felkerestem a lehetséges áldozatokat és a lehetséges tetthelyeket. Sajnos túl sok eredményre nem tettem szert. Ennek az egyik legfőbb oka az volt, hogy a nyomok már rég kihűltek, mind átvitt és mind szó szerinti értelemben is. Végül pedig abba kellet hagynom a nyomozást. A másik ok pedig az volt, hogy az egyik épület melyen az embereim dolgoztak elkészült. A négy szintes romos épület helyét átvette egy új gyermekotthon, aminek férőhelye ...

Tudjátok, ma 1 éve, hogy létrehoztam ezt a blogot azzal a céllal, hogy a történeteimet megosszam másokkal, veletek. De főleg azért hoztam létre ezt a helyet, hogy motiválva érezzem magam arra, hogy be is fejezzem ezeket a történeteket. Nem tudom, mióta követitek a két különböző világ két külön szereplőinek életét, de biztosíthatlak benneteket, hogy még nem most fog véget érni. Minkét sorozatom hoz vannak tervek, és vannak még kész részek is, melyek arra várnak, hogy eldöntsem ténylegesen ebbe az irányba indulok-e el, vagy sem.

Még kellően motivált vagyok és ha van időm és/vagy/meg energiám akkor igyekszem tovább írni.
11 Bestiák fejezet és 11 Életem alakulása rész jelent meg ebben az egy évben a blogon, remélhetőleg a ...

LEHETŐSÉGEK

Nem sokkal kilenc előtt értem a bárhoz, bent már nyüzsögtek az emberek. Egyenesen a bárpult felé vettem az irányt. Látni akartam Katát, látni és érezni. Boldog voltam, kellemes és laza estének gondoltam a mait. Ám tévednem kellett mert amikor elég közel kerültem a pulthoz megláttam, hogy Kata éppen Andrással beszélget. Kata és András nem láttak engem csak Liza vett észre, de amint meglátott lehervadt a szokásos mosoly az arcáról. Ugyanis hamar felmérte a helyzetet. András túl közel ült Katához és beszélgetés közben Kata kezére tette a sajátját, fittyet hányva rá, hogy Kata már velem van és én nem tolerálom az ilyes fajta közeledést. Lassan elindultam feléjük és igyekeztem lenyugodni. Nem akartam ...

-Hé, hát még éltek. -lelkendezett nekünk Joseph. -Már kezdtük azt hinni, hogy valami baj van. -mosolygott minden tudóan a férfi miközben csatlakoztunk hozzá vacsoránál.

-Kösz apa, de minden a legnagyobb rendben. -válaszolta Kate, szintén mosolyogva. Majd szedett nekem is és magának is az ebéd maradékából. -Anya?

-Anyád sértődötten bent nézi a hálószobában a TV-t. Ne törődj vele. Előbb-utóbb megbékél. Láttam sikerült megülnöd Azúrt. -biccentett felém Joseph.

-Igen. Nagyszerű ló, bár hiányolja a gazdáját.

-Igen, mi is hiányoljuk őt. Már három éve, hogy elment és azóta nem jött haza. -értett egyet a férfi és szomorúan kibámult az ablakon. -Hm, telihold van. -mondta elgondolkodva.

-Igen. Ilyenkor mindig olyan ...